Amire szükséged lesz (A felszerelés)
A vödrös rendszer elkészítéséhez nem kell drága eszközöket vásárolnod. Az alábbi alapanyagok szükségesek:
2 db egyforma műanyag vödör: Legalább 10 literes, jól záródó tetővel rendelkező tiszta vödrök. Fontos, hogy a két vödröt úgy lehessen egymásba helyezni, hogy az alsó vödör alján maradjon egy kis üres tér.
Tipp: Egy befőttesüveget tettem a két vödör közé távtartónak, ez stabilan megtartja őket, és biztosítja a szükséges légáramlást is. Elméletben az alsó vödörbe gyűlik a komposztálás során lecsöpögő, tápanyagban gazdag folyadék (a „gilisztatea”). Nálam a folyamat legelején még összegyűlt körülbelül fél deciliternyi, azóta viszont egyetlen csepp sem ürült a vödörbe.
A vödör színe: A fekete vödrök előnye, hogy teljes sötétséget biztosítanak, amit a giliszták kifejezetten imádnak. Hátrányuk viszont, hogy ha a rendszerben felborul az egyensúly (például túl nedves lesz a közeg), a menekülni próbáló, tetőre felmászó gilisztákat kívülről egyáltalán nem látod. A problémát így csak a tető felnyitásakor veszed észre.
Tipp: Az OBI-ban vásároltam két darab 10 literes, narancssárga vödröt és egy hozzájuk passzoló tetőt. Ennek a világosabb anyagnak az az előnye, hogy ha a giliszták menekülni kezdenek, az oldalán átvilágító sziluettekből azonnal, ránézésre látod, ha valami nem stimmel a rendszerben.
Fúrógép, 2 mm-es fúrószár, és csiszolópapír: Fúrj sok apró lyukat annak a vödörnek az aljára amelyik a giliszták otthona lesz. Ha kifúrtad a lyukakat, csiszolópapírral simítsd át a felületet, hogy eltávolítsd a sorjákat. A beköltözés után a giliszták azonnal felfedezőútra indulnak: ha a lyukak pereme érdes marad, könnyen megsérthetik az érzékeny bőrüket, ami akár a pusztulásukhoz is vezethet.
Tipp: Ha belülről fúrsz kifelé, akkor belül nem lesz sorjás, és csak kívül kell lecsiszolnod.
Fúrj a vödör tetejére is apró (2-3 mm-es) lyukakat a megfelelő oxigénellátás érdekében. Ne felejtsd el ezt is lecsiszolni.
Giliszták: A gilisztakomposztáláshoz kifejezetten trágyagilisztákra (Eisenia fetida) van szükség; a sima kerti földigiliszta teljesen alkalmatlan erre a feladatra. A földigiliszták mélyen a talajban, függőleges járatokat fúrva közlekednek. Számukra a vödör zárt, korlátozott tere egyenlő lenne a halálos ítélettel - nagyon hamar elpusztulnának benne. A trágyagiliszták a talaj legfelső, szerves anyagokban gazdag rétegében élnek, és vízszintesen mozogva falják fel a korhadó növényi részeket. Nekik a vödörben lévő sűrű, tápanyagdús környezet a természetes életterük. A legegyszerűbb megoldás, ha ellátogatsz egy horgászboltba, és trágyagilisztát (vagy „vörös gilisztát”) veszel. Egy ilyen tégelyben kb. 10 db van.
Tipp: Amikor elkezdtem a komposztálást 10 tégellyel vettem, 100 darab gilisztával indítottam. Akkor még nem tudtam, hogy ez a mennyiség nagyon kevés. Legalább 200 db gilisztára van szükség az induláshoz.
Ágyazóanyag: Kartondoboz darabok (címke és ragasztó nélkül), tojástartó, újságpapír (nem fényes), száraz levelek vagy kókuszrost. Tépkedd apróra, majd vizezd be úgy, hogy épp csak egy kicsit legyen nedves - ha összepréseled, csak 1-2 csepp víz jöjjön ki belőle. Ezt a nedves papíros keveréket tedd a vödör aljára, szórd rá a giliszták dobozában lévő földet, borítsd rájuk a gilisztákat, és kész is az indítás.
Az ágyazás és a betelepítés
FONTOS! A giliszták nem csupán a földben élnek, szükségük van egy nedves, levegős közegre, amit apróra tépkedett kartonnal tudsz biztosítani a számukra.
Ágyazz meg nekik az előző blokkban leírtak szerint (enyhén nedves karton + föld) és tedd őket a vödörbe. Az első 24-48 óra alatt felfedező útra indulnak, körbejárják a vödröt. Először hagyd, hagy szokják meg az új otthonukat, ne etesd őket! Ha letelt a 24-48 óra, akkor adj nekik egy kevés konyhai hulladékot.
Szuper! Érdekel az etetés helyes meneteMit ehet a giliszta és mit nem?
A szagmentes működés titka a helyes etetés.
Mit ADHATSZ nekik:
- Nyers zöldség- és gyümölcsmaradványok (répa, krumplihéj, alma csuma stb.)
- Kávézacc és teafű (a papír filterrel együtt, ha az nem műanyag)
- Tojáshéj (apróra törve/őrölve - segít semlegesíteni a savasságot)
- Elszáradt szobanövények levelei
- Párolt zöldség, ha nincs megsózva
Mit NE ADJ nekik:
- Hús, csont, hal, zsíros vagy olajos ételek (büdösödik és vonzza a legyeket)
- Tejtermékek (sajt, vaj, tej)
- Déligyümölcsök héja (citrom, narancs, mandarin - a savasság és a gombaölő szerek miatt)
- Hagyma és fokhagyma kis mennyiségben sem
- Kutya- vagy macskaürülék
- Műanyag, fém, üveg, fényes vagy színes újságpapír
- Főtt étel (a só és a fűszertartalom miatt)
Hagymafélék
Illóolajaik irritálják a giliszták érzékeny bőrét
Déli gyümölcsök
Savasságuk irritálja a giliszták érzékeny bőrét
Csípős ételek
Csípősségük irritálják a giliszták érzékeny bőrét
Fűszerek
Illóolajaik irritálják a giliszták érzékeny bőrét
Só, sós ételek
Marja a giliszták bőrét, és elvonja a nedvességet a testükből
Szódabikarbóna
Elszívja a nedvességet a testükből, ami kiszáradáshoz vezet
Gyógynövények
Illóolajaik irritálják a giliszták bőrét
Bolti virágok
Rendkívül intenzíven kezelik vegyszerekkel, hogy szépek maradjanak és bírják a szállítást. Ezek a peszticidek és toxinok közvetlenül megölik a gilisztákat és a hasznos baktériumokat
Tej, tejtermékek
Gyorsan megromlanak, savasodnak és kellemetlen szagot árasztanak
Péktermékek
A vödör nedves környezetében pillanatok alatt sűrű, ragacsos masszává válnak, ami elzárja az oxigént. Ez elviselhetetlen bűzzel jár.
Hús, hústermékek
Bűzt okoznak és vonzzák a legyeket
Hal
Bűzt okoznak és vonzzák a legyeket
Színes papírok
Mérgező vegyi anyagokat és nehézfémeket tartalmazhatnak a festékek miatt
Fényes papírok
Mérgező vegyi anyagokat és nehézfémeket tartalmazhatnak a festékek miatt
Alapszabály
FONTOS! Miért kell ennyire odafigyelni arra, hogy mit adsz a gilisztáknak? Ne feledd: a beltéri komposztáló egy zárt rendszer. Míg a szabadban a giliszták egyszerűen továbbállnak, ha valami nem tetszik nekik, a vödörben nem tudnak elmenekülni a számukra irritáló vagy mérgező anyagok elől. Itt teljesen rád vannak bízva!
Értem! Nézzük át újra a tiltólistátAz etetés
Az etetés módja: Mindig vágd apróra a konyhai hulladékot, mert a giliszták gyorsabban elbánnak vele. Keverj hozzá száraz kartonpapírt, WC-papír gurigát, vagy tojástartót. A táplálékot mindig takard le egy réteg apróra tépkedett kartonpapírral. Ez megakadályozza a muslicák elszaporodását.
Fokozatosság: Addig ne adj nekik új ételt, amíg az előző adag nagy része el nem tűnt. A túletetés a szagok egyik fő okozója!
Nedvességtartás: A közegnek mindig nedvesnek kell lennie. Ha túl száraz, spriccelj rá vizet. Ha túl nedves, keverj hozzá száraz kartonpapírt. Tapasztalataim alapján túl nedves közeget könnyebb kialakítani, mert a konyhai hulladék bomlása során víz keletkezik.
Ahogy a zöldhulladék bomlani kezd, rengeteg víz szabadul fel belőle - ezért kell folyamatosan száraz kartondarabokat keverni hozzá, hogy felszívják a felesleges nedvességet. A másik fontos dolog, hogy a bomlási folyamat savas irányba tolja el a rendszer pH-értékét. Ezt a savasságot tudod tökéletesen semlegesíteni egy kis tojáshéjporral, ami segít egyensúlyban tartani a környezetüket.
TIPP: Úgy szoktam őket etetni, hogy a zöldhulladékot apróra vágom egy tálba. Keverek hozzá - a mennyiségtől függően - egy teáskanál vagy evőkanál (kávédarálóval apróra őrölt) tojáshéjport, és kis darabokra tépkedett száraz WC-papírt, vagy tojástartót.
A szüretelés (A gilisztahumusz kinyerése)
Kb. 3-6 hónap elteltével a felső vödörben lévő anyag sötét, morzsalékos, kellemes földillatú humusszá alakul.
A „fényes” módszer: Borítsd ki a vödör tartalmát egy fóliára a napon vagy egy erős lámpa alatt. Formázz belőle kis kupacokat. A giliszták utálják a fényt, ezért a kupacok aljára fognak menekülni. Szedd le a kupacok tetejéről a tiszta humuszt, amíg el nem éred a gilisztákat.
Mi a teendő, ha...?
Büdös a komposztáló: Túl sok ételt kaptak, vagy túl nedves a rendszer. Megoldás: Ne adj nekik több ételt pár napig, és keverj hozzá száraz kartonpapírt.
Megjelentek a muslicák: Az étel szabadon van a tetején. Megoldás: Mindig takard le a friss hulladékot apróra tépkedett kartonpapírral, virágfölddel vagy kész humusszal.
Szöknek a giliszták: Valami nem stimmel a környezettel (túl savas, túl nedves, vagy elfogyott az étel). Megoldás: Ellenőrizd a nedvességet, szórj bele őrölt tojáshéjat a savasság csökkentésére.
Kik végzik valójában a komposztálást?
A trágyagiliszták (leggyakrabban a vörös kaliforniai giliszta, azaz az Eisenia fetida) a beltéri komposztálás igazi motorjai. Nem a mély talajban élnek, hanem a felszín közeli, bomló szerves anyagokban. Rendkívül falánkak: ideális körülmények között naponta képesek a saját testtömegük felét-egészét megenni. Gyorsan szaporodnak, és a folyamat végén prémium minőségű gilisztahumuszt állítanak elő. A beltéri gilisztakomposztálóban azonban nem csak giliszták dolgoznak, hanem egy összetett, mikroszkopikus ökoszisztéma, ahol a giliszták és a mikroorganizmusok szoros csapatmunkában dolgoznak.
Bár a vödörben a giliszták a leglátványosabbak, a tényleges lebontó munka oroszlánrészét láthatatlan élőlények milliárdjai végzik:Aerob baktériumok: Ők a komposztáló legfontosabb mikroszkopikus lakói. Oxigén segítségével bontják le a szerves vegyületeket, és közben felpuhítják a növényi szöveteket.
A giliszták nem a nyers konyhai hulladékot (pl. a sárgarépát vagy az almahéjat) rágják meg, mivel nincs rágószervük vagy foguk. A giliszták a növényeken megtelepedő baktériumokat, gombákat és az általuk már cseppfolyóssá tett konyhai hulladékot eszik meg. A folyamat úgy zajlik, hogy te beteszed a vödörbe a zöldségmaradékot. A baktériumok és gombák elkezdik megemészteni az ételt, amitől az puha, nyálkás és bomló masszává válik. A giliszta odamegy, és a szájszervével felszippantja ezt a mikrobákban gazdag masszát. A giliszta gyomrában a baktériumok megemésztődnek (ez a fő fehérjeforrásuk), miközben a növényi rostok áthaladnak a tápcsatornáján, és értékes humusszá alakulnak.