Nem, egy jól működő gilisztakomposztálónak egyáltalán nincs kellemetlen szaga. Ha jól van tartva a rendszer, kellemes, nedves erdőtalaj illata van. Ha büdösödni kezd (záptojás vagy rothadás szag), az annak a jele, hogy túl sok ételt kaptak, túl nedves a vödör, vagy nincs elég oxigén (ilyenkor sok száraz papírt kell hozzákeverni).
A giliszták szeretik a nyers zöldség- és gyümölcsmaradékokat, kávézaccot, teafiltert és az aprított/őrölt tojáshéjat. Szigorúan tilos nekik adni: húst, halat, tejterméket, olajos/zsíros ételeket, csontot, citrusfélét (citrom, narancs), hagymát és fokhagymát, sót, szódabikarbónát, fűszert, gyógynövényt, csípős paprikát, színes és fényes papírt, magazint, szórólapot, pékterméket mert ezek savasak vagy irritálják őket.
Igen, a tojáshéj kifejezetten hasznos lehet a gilisztakomposztálóban. A finomra tört héj segíti a giliszták emésztését, kalciumot biztosít számukra, és segíthet a komposztáló megfelelő kémhatásának fenntartásában.
Ha nincs lehetőséged finomra őrölni, az apróra tört tojáshéj is használható, csak lassabban bomlik le, mint a porrá őrölt változat.
Alapesetben nem, mert a sötét, nedves vödröt szeretik. Ha a körülmények megfelelőek (elég étel, jó nedvesség, oxigén), eszük ágában sincs elhagyni a helyüket. Ha mégis tömegesen próbálnak mászni a vödör falán vagy a fedélen, az azt jelzi, hogy valami baj van a lakóhelyükkel: túlmelegedett, túl nedves, vagy elfogyott a levegő.
Megfelelő technikával ez teljesen megelőzhető. A friss konyhai hulladékot soha ne hagyd fedetlenül a vödör tetején! Mindig takard le a tetejét egy réteg száraz, aprított kartonpapírral.
A csurgalékvíz a vödör alján összegyűlő sötétbarna folyadék. A keletkezését elsősorban a rendszer nedvességtartalma befolyásolja. Ha csurgalékvíz gyűlik össze, érdemes ellenőrizni a komposztáló nedvességét. A giliszták számára az enyhén nedves, levegős közeg az ideális, nagyjából olyan, mint egy kicsavart szivacs. Ha túl sok a folyadék, adj a rendszerhez száraz, aprított kartont vagy más megfelelő száraz ágyazóanyagot.
Nem szükséges, hogy folyamatosan folyadék keletkezzen a gilisztakomposztálóban. A giliszták számára az enyhén nedves, levegős közeg az ideális, nagyjából olyan, mint egy kicsavart szivacs. Ha sok folyadék gyűlik össze a vödör alján, az arra utalhat, hogy túl nedves a rendszer. Ilyenkor érdemes kevesebb nedves konyhai hulladékot adni, és több száraz, aprított kartont keverni a közeghez.
Az én tapasztalatom: nálam a vödör alján egyáltalán nem gyűlik össze folyadék. A karton éppen nedves, a rendszer nem penészes és nincs kellemetlen szaga, hanem kellemes, erdőtalajra emlékeztető illata van. Én ezért arra törekszem, hogy ne legyen felesleges folyadék a komposztáló alján.
A „gilisztatea” elnevezést többféle folyadékra is használják, ezért könnyű összekeverni a csurgalékvízzel. A csurgalékvíz a komposztáló alján összegyűlő folyadék, míg a gilisztatea az érett gilisztahumusz vízzel történő áztatásával és levegőztetésével készített tápoldat.
Kiváló a natúr, barna kartonpapír (pl. futárdobozok ragasztószalag nélkül), a tojástartó, a WC-papír guriga és a sima fekete-fehér újságpapír aprítva. Ne tegyél fényes, színes, viaszos magazinokat és fehérített, vegyszeres irodai papírokat, blokkot a vödörbe, mert ezek nehézfémeket vagy mérgező anyagokat tartalmazhatnak.
Nem kell azonnal megijedni: az, hogy néhány giliszta a vödör oldalán vagy a tető belső felén pihen, teljesen normális. Szeretik a lecsapódó párát és a sötétet. Azonban van két egyértelmű jel, ami arra utal, hogy a vödörben élhetetlenné vált a környezet számukra:
A leggyakoribb okok és a gyors megoldás:
1. Túlmelegedés: Ha túl sok lédús, nitrogéndús ételt kaptak egyszerre, a komposzt belsejében beindulhat egy heves öngyulladási/melegedési folyamat. Ha a vödör közepe meleg tapintású, azonnal szedd ki a friss ételt, és költöztesd hűvösebb helyre a vödröt!
2. Oxigénhiány és túlnedvesség: Ha a rendszer túl vizes és berothadt, a giliszták fuldokolnak. Megoldás: ne adj nekik ételt napokig, és tegyél a felszínre egy vastag réteg száraz, aprított kartonpapírt, ami felszívja a párát, és beengedi a levegőt.
Bár mindkét folyamat szerves anyagokat bont le, egyáltalán nem mindegy, melyik zajlik le a vödörben:
A cél mindig az oxigéndús lebomlás fenntartása, amit elegendő száraz papír hozzáadásával érhetsz el. Mivel a giliszták gyűlölik, ha bolygatják őket (ezért a vödröt soha ne keverd vagy forgasd át!), a megelőzés a kulcs: mindig keverj elég száraz, aprított kartonpapírt az étel mellé, ami lazán tartja a szerkezetet és biztosítja a giliszták számára a levegőt.